„Már egy rövidebb intenzív mozgástól elviselhetetlen fájdalmat érzek az izületeimben. Közben meg tudom, hogyha nem mozgok, akkor soha az életben nem szűnnek meg az izületi gondjaim… Na, ezt nevezem én az igazi 22-es csapdájának.”

Mit lehet ezek után tenni? Összeszorítani a fogakat aztán hajrá? Vagy inkább csendben belenyugodni, fájdalomcsillapítókon élni, és messze elkerülni az olyan helyzeteket, amikor izületeink körül a fájdalom megtízszereződik. Vagy… ? Igen, jól látja van még egy lehetőség. De kezdjük az egészet a legelején…

Ahhoz, hogy megtudjuk, mi játszódik le izületeinkben, ha mozgunk, először derítsük ki, mi okozza azok fájdalmát

Az izületi problémákat az emberek túlnyomó része egy rossz mozdulatra, a rendszeres fizikai munkára, a nem megfelelő testtartásra, az öregedésre vezeti vissza. Pedig mindezek legtöbbször csak adalékai a valódi oknak. A valódi oknak, ami nem más, mint a szervezetünkben folyamatosan felgyülemlő salakanyagok, amit például a vesénk sokszor képtelen kijuttatni testünkből.

A megmaradó salakanyagok pedig nem máshova, mint az izületeinkben rakódnak le. A salakanyagok pedig folyamatosan koptatják el a csontok között található porcokat, amiből egyenesen következik az Ön által sajnos nagyon is jól ismert fájdalom. A legfontosabb feladat tehát, hogy MEGSZÜNTESSÜK a salakanyagok lerakódását, illetve a meglévőket elszállítsuk az izületek közeléből.

Mi játszódik le a szervezetünkben mozgás közben, hogy hatására az izületi problémák enyhülnek, sokszor pedig meg is szűnnek?

A kérdés jó, a válasz pedig lehetne akár nagyon bonyolult, nagyon orvosi szakkönyvekbe való, de most a legegyszerűbb, legátláthatóbb levezetést fogja látni. Figyeljen csak!

1. Elkezdünk mozogni, ennek hatására…
2. … felgyorsul a vérkeringésünk, aminek hatására…
3. … az izületekben lerakódott salakanyagok elszállítása fokozódik, aminek hatására…
4. … izületeink elkezdenek regenerálódni.

De ez még messze nem az egyetlen, ami megváltozik testünkben mozgás hatására.

1. Elkezdünk mozogni, ennek hatására…
2. … felgyorsul a vérkeringésünk, aminek hatására…
3. … nem csak a salakanyag elszállítás fokozódik, de nagymértékben javul a sejtek tápanyagellátása, aminek hatására…
4. … növekszik az izületek tápanyagellátása, aminek hatására…
5. … izületeink regenerálódása felgyorsul.

És még mindig nincs vége a sport, a mozgás jótékony hatásának.

1. Elkezdünk mozogni, ennek hatására…
2. … testünk elkezd verejtéket termelni (más szóval izzadunk, hogy fel ne hevüljünk), ennek hatására…
3. … szervezetünk elképesztő mennyiségű salakanyagot présel ki magából, ennek hatására…
4. … nagymértékben csökken a méregtelenítő szervek (máj, vese) igénybevétele, ennek hatására…
5. … ezek a méregtelenítő szervek visszatérhetnek optimális működésükhöz, és újra kőkemény bástyaként állnak a szervezetünkbe bejutni akaró mérgek előtt, aminek hatására…
6. … izületeinkbe nem jutnak el az izületi fájdalmakért elsősorban felelős méreganyagok.

Na, azt hiszem, ezt nyugodtan nevezhetjük 3-szoros támadásnak az izületi nyavalyák és fájdalmak előtt. Persze sokkal nem vagyunk előrébb, hiszen már az elején tisztáztuk, hogy az izületi fájdalmak egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy megakadályoz minket az intenzív és aktív mozgástól. Azért ennyire könnyen mi sem adjuk meg magunkat. De előbb nézzük meg, hogy milyen mozgásokat kerüljön el mindenképpen.

Mozgások, amelyek nem ajánlottak izületi problémákkal küzdőknek

Azt a sportújságokból is tudjuk, hogy az intenzív sport rengetegszer jár sérülésekkel. Testünk egyes részei ugyanis egy idő után tönkremennek az erőteljes igénybevételek miatt. Ráadásul izületeink általában elsőként szokták megadni magukat. Éppen ezért kerüljük a napi többórás intenzív mozgást, a nagy súlyokkal való testedzéseket.

Igen ám, de ha testünket nem tesszük ki semmilyen terhelésnek, akkor izmaink egy idő után elgyengülnek, elsorvadnak. Úgyhogy nincs más hátra, mint mozogni. De milyen mozgásokkal érhetjük el, hogy izületeinket ne terheljük túl, és közben a fentebb már említett pozitív hatások (növekvő tápanyagellátás az izületekben; a salakanyagok elszállításának fokozódása az izületekből; stb.) is életbe lépjenek?

Milyen mozgásokat végezzen és mire figyeljen oda?

A fájós, sajgó, nem teljesen egészséges izületek miatt van néhány dolog, amire oda kell figyelnünk, ha nekiállunk sportolni. Azt azonban még egyszer hangsúlyoznám, hogy az izületi bajok egyik legfőbb ellensége a megfelelő mozgás. Akkor jöjjön is ehhez néhány nagyon hasznos tipp:

1. Az első néhány napban legfeljebb 30 percet mozogjunk. Ezzel hozzászoktatjuk szervezetünket a mozgáshoz. Később fokozatosan emeljük ezt az időt, de ne vigyük túlzásba. Úgy egy, másfél óránál hagyjuk abba az intenzívebb mozgást.
2. Eleinte ne csak az idővel spóroljunk, hanem a nehezebb, megterhelő gyakorlatokat is.
3. Ha egy edzés nap után izomlázzal ébredünk, akkor kicsit vegyünk vissza a megterhelésből, hiszen szervezetünk így jelzi, hogy túl van terhelve.
4. Mindig az évszaknak megfelelően öltözzünk a sportokhoz, bármit is csináljunk.

• 
  Az órák végén feltöltődve, jókedvűen távozol! Vidám, optimista ember lévén azon vagyok, hogy legalább egy órára felhőtlenné varázsoljalak!
• Meghallgatlak, hiszen érdekelnek a gondjaid, s az örömeid…bármikor felhívhatsz!
• Lelkesítelek, motivállak, biztatlak, s nem hiába, hiszen hétről hétre egyre ügyesebb vagy!

• Üzenetemet szeretném eljuttatni hozzád, mely ilyen egyszerűen hangzik: “Élni jó”!